Igazából nem érdemelne külön bejegyzést, de jobban elkülönül: Azóta semmi különös nem történt az egyik kuvaiti ösztöndíjas megjelenését leszámítva, akivel jóban vagyunk. Nincs szobatársam, a vécében pedig egy elmés módszerrel egy amúgy nyithatatlan ajtajú toalettet használok a bicskám segítségével, ahova a gyökerek nem jönnek. Azóta a szobámban is találtam csótányt, de csak egyet, és meggyilkoltam illetéktelen behatolásért. Az órák ugyanolyanok. És lassan eljutunk oda, hogy éjszaka sem kell fűtés...

Íme, képek a szobámról, a koleszról meg Damaszkusz csúnyább részeiről